Ficheiro:Oswald angolszász király.jpg

Magyar: Oswald angolszász király (604 k. – 642. augusztus 5.). A kép northumbriai Szent Ozsvát (Oswald, Oszvald) angol, keresztény vértanú királyt, az időjárás patrónusát ábrázolja, aki a VII. században élt az angol szigeten. A szent életét teljesen átszövi a legenda, amelybe a pogány germán hitvilág több eleme is átkerült. A festmény alkotója Jacopo de' Barbari olasz reneszánsz mester. A jelenleg Krasznahorka várában található, az Andrássyak gyűjteményéből származó képek közül a legkorábbi egy sokáig azonosítatlan, titokzatos mellkép: jóllehet Mihalik József 1912-es leltára már Jacopo de' Barbari (1445/50–1516 előtt) velencei művész, később németalföldi udvari festő szignált és 1500-ra datált, fára festett olajképeként Oswald angolszász vértanú király ábrázolásaként említi, a hagyomány – egy téves azonosítás következtében – sokáig azt tartotta róla, hogy I. Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek az arcképe. Olyannyira közismertté vált ez a feltételezés, hogy az 1860-as években számos grafika készült e festményt másolva Szilágyi Erzsébet „eredeti” képmásaként, s még a Vigadó főhomlokzatának domborműve is ezt utánozza. A kép követi azt az ikonográfiai hagyományt, hogy Szent Oszvaldot hollóval szokás ábrázolni, keresztény ikonográfiai motívuma, attribútuma ez a szimbólum, mert a szent legendájában szelíd holló is szerepel, amellyel gyűrűt küld a távoli országban élő pogány menyasszonyának. A holló a királylánytól visszajövet a gyűrűt elveszti, tengerbe ejti, egy hal azonban felhozza, és így a madár tovább viheti azt Oszvaldnak. Teleki József a Hunyadiak korát bemutató tizenhárom kötetes munkájának utolsó előtti, 1857-ben megjelent kötetében látható Barbari festményének acélmetszet változata, s az akkor nagyra becsült tudományos feldolgozás illusztrációjaként hitelessé tette az ábrázolást. A velencei festő alkotását először 1846-ban tekinthette meg nagyobb közönség az orvosok és természettudósok kassa-eperjesi vándorgyűlésén. Pulszky Ferenc ekkor, a képen látható, csőrében gyűrűt tartó hollót a Hunyadiak címerében feltűnő motívummal azonosítva írta meg a vándorgyűlés évkönyvében, hogy ez a kép minden bizonnyal Szilágyi Erzsébetet ábrázolja. Mikor aztán 1882-ben, a Gömör vármegyei művészeti és régészeti kiállításon ismét szemügyre vehette az Andrássy Dénes gróf által kiállított képet, rájött tévedésére, hiszen Mátyás anyja nem tarthatott kezében koronát és jogart, s a fejét övező nimbusz, valamint a kezében tartott pálmaág kétségtelenné teszik, hogy szent és uralkodó az ábrázolt, ráadásul azt is, hogy nem is nő, hanem férfi portréja. (A fején viselt, turbánszerűen felcsavart fekete fátyolt Pulszky női viseletnek tartotta.) De hiába tette közé a kiváló szakember, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója tévedésének módosítását, a festményt még sokáig mintaként használták Mátyás király anyjának ábrázolásához.